Stephen története

1997-ben börtönbe kerültem. Akkoriban nem láttam esélyét, hogy az életem megváltozna, vagy, hogy lenne út előre. Élénken emlékszem, ahogy állok a tükör előtt a cellámban, és azt mondom magamnak: „Semmi nem fogja megváltoztatni az életemet” – az életem iránya nem fog megváltozni.

A problémám a drogfüggőség volt. Tíz évig voltam függő. Sok mindent kipróbáltam, és ami komoly bajt jelentett a végén, az a heroin volt. Naponta öt-hat alkalommal lőttem be magamnak heroint. Az életem szét volt esve, és tudtam, ha kikerülök, megint drogozni fogok. Tudtam, hogy valószínűleg négy hónapon belül halott leszek, mert már mielőtt börtönbe kerültem, fizikailag teljesen le voltam épülve.

Emlékszem, hogy gyerekkoromban, ahogy körülnéztem a teremtett világban, arra gondoltam, kell hogy legyen egy Isten, hisz látszik az egész univerzumon, és mindenen a teremtésben. De emlékszem, hogy gyerekként nem ismertem Istent személyesen. Nem volt személyes kapcsolatom vele, de vágytam rá, hogy megismerjem. Azonban éltem az életemet tovább anélkül, hogy ismertem volna Istent, és személyes kapcsolatom lett volna vele.

A börtönbe, ahol voltam, egy nap eljött néhány keresztény, és történeteket meséltek arról, hogy Isten hogyan változtatta meg az életüket. Ezek az emberek hozzám hasonló háttérből jöttek, korábban ittak, drogoztak, voltak börtönben. Világosan emlékszem, ahogy azt mondták, Jézus megváltoztatta az életüket.

Emlékszem, amikor mentem vissza a cellámba, megkértem a lelkészt, hogy adjon nekem egy Bibliát. Szereztek nekem egy Újszövetséget, és elkezdtem olvasni. Isten pedig beszélni kezdett hozzám, miközben az evangéliumokat olvastam.

Kezdett feltűnni, hogy van valami különleges a Bibliában – még sosem találkoztam hasonlóval.

Úgyhogy tovább olvastam. Isten továbbra is szólt hozzám, és egy napon, ahogy ránéztem, arra jutottam: „El akarom mondani a bűnösök imáját.”

Tehát elmondtam az imát a cellámban. Azt mondtam: „Uram bocsáss meg a bűneimért – fellázadtam ellened, és tönkretettem az életemet. Szükségem van rád. Kérlek, jöjj be az életembe, és ments meg!”

Minél többet olvastam, megtudtam, hogy van élet a halál után, és hova kerülünk. És eljutottam odáig, hogy kimondtam: „Jézus, kérlek ments meg, és gyere be az életembe. Megbánom a bűneimet, és veled akarok tovább menni.”

Amikor kikerültem a börtönből, felkerestem egy keresztény szervezetet, akik befogadtak két évig. Nem drogoztam többet. 13 év telt el, de azóta sem használtam drogot. Mialatt ebben a keresztény otthonban éltem, visszamentem főiskolára; befejeztem egy szociális munkás kurzust. Ez után lehetőségem nyílt rá, hogy szociológiát tanuljak az egyetemen, így ebből le is diplomáztam.

Azóta találkoztam a feleségemmel, akivel két lányunk van. Jártam Afrikában három alkalommal, Libériában, ahol a Biblia különböző könyveiből tanítottam. És most, mintegy lezárva a kört, visszajárok börtönökbe, és megosztom a Jézusról szóló jó hírt, hogy ő meg tudja változtatni az ember életét. Kiváltság, hogy találkozhatok ezekkel a fiatalokkal, azon a helyen ahol 13 évvel ezelőtt én is voltam. Látni, ahogy Jézus megváltoztatja őket, nagy örömet szerez nekem.