A kereszténység nem csak konfliktusokat okoz?
Mindegy honnan származunk, vagy milyen kultúrához tartozunk, születésünktől a halálunk konfliktusok szövik át az életünket. Ezt látjuk minden területen és minden életkorban, kezdve a kisgyerekektől, akik a játékokon veszekednek, folytatva a felnőttekkel, akik a politikán vitatkoznak. Évszázadok óta így megy ez.
De a konfliktusok nem csupán külsődlegesek, hanem bennünk is jelen vannak. Konfliktusos a személyiségünk, a vágyaink, az érzelmeink… Mind éreztünk már ellentéteket az életünkben.
Mi okozza a konfliktusokat, és van-e rá megoldás? A Biblia azt mondja, hogy minden konfliktusunk forrása az Istennel való szembenállásunkból ered. Az a vágyunk, hogy magunkat előbbre helyezzük, mint Istent, problémákat okoz, amikor olyan emberekkel találkozunk, akik szintén önmagukat teszik előtérbe.
Ami lenyűgöző, hogy Isten válasza erre nem az, hogy visszavonul, és hagyja, hogy elpusztítsuk egymást, hanem beveti az Ő nagy „konfliktuskezelő” tervét.
Ezért jött Jézus a földre. Jézus, akit úgy is neveznek „a békesség Fejedelme”, azért jött, hogy véget vessen az Istennel és egymással való viszálynak, hogy visszavezessen minket az Istennel való barátságba, és hogy megtanítson, hogyan tegyünk másokat előre magunk helyett.
El kell ismernünk, hogy sok jó szándékú vallásos ember – a keresztényeket is beleértve – borzalmas dolgokat tett a hit nevében. Keresztes hadjáratok, inkvizíció, tengerentúli rabszolga-kereskedelem, gyarmatosítás, és további rettenetes dolgok hoztak szégyent a keresztény egyházra.
Viszont én úgy látom, hogy amikor keresztények hasonló viszályokat okoztak (ahogy én is tettem a múltban), az nem azért van, mert Jézus túlságosan nagy teret kapott az életünkben, hanem mert túl keveset. Kudarcot vallottak abban, hogy annak a Jézusnak az erkölcsi szépsége szerint éljenek, aki a „békesség Fejedelme”.
De ha mind a vallásos, mind az anélkül élő emberek és szervezetek önmagukat teszik előtérbe, és mindenki hibázik és konfliktust okoz, akkor van egyáltalán bármi remény igaz, hosszan tartó békére?
Istennek hála a valódi keresztény reménység nem a saját teljesítményükön vagy egyházuk erkölcsi állapotán alapszik, hanem azon a békességen, amit Krisztus vívott ki.
A lényeg: ha Jézus az, akinek mondja magát, akkor láthatjuk a konfliktus végét. És azt ígéri, hogy a béke, amit elért halálával, eltemetésével és feltámadásával, egy nap teljes lesz – és betölti a földet. Mert egy nap visszatér, és elhozza a békét, amire mindannyian vágyunk.
Jézus azt állította, ő minden konfliktusnak véget vet, és ő az egyetlen út, hogy békét találjunk önmagunkkal, másokkal és Istennel. Ez nagyon merész állítás! És valószínűleg rengeteg kérdésed van ezzel kapcsolatban. Ezért szeretnélek hívni, hogy nézz körül ezen az oldalon, és keress fel egy gyülekezetet a környékeden – találsz több jót itt (link a KK-t szervező gyülekezetekhez) a honlapon – hogy folytatni tudd ezt a beszélgetést.