Ha van Isten, akkor miért engedi ezt a sok szenvedést?
Ez egy nehéz kérdés, nem? Szinte el sem telik nap, hogy ne találkoznánk szenvedéssel. Földrengések és szökőárak által okozott pusztítások… milliók élnek szegénységben… bántalmazott gyerekek… tönkrement családok… terror… az emberek szenvednek. Mi is szenvedünk. Ezért jogosan mondhatjuk Istennek: „Istenem, ha te létezel, akkor miért nem teszel valamit ellene?”
Képzeljük el, hogy tényleg megmondhatnánk Istennek, mit tegyen. Ki mit gondol, mivel kezdjen? Például végezzen az összes terroristával és gyilkossal. Ez már rengeteg fájdalomtól szabadítana meg sokakat – de még mindig van szenvedés a világban. Akkor számoljon le a pedofilekkel, a drogbárókkal és a tolvajokkal? Már látszik, ahogy a világ egyre jobb hely lesz, de még mindig nem tökéletes.
Mi lenne ha Isten megszabadulna a rosszindulatúaktól, a pletykálkodóktól, a hazugoktól, az önzőktől – …várjunk csak, ez már én vagyok!
Amikor azt kérjük Istentől, hogy szüntesse meg a szenvedést, valójában arra kérjük, hogy szabaduljon meg tőlünk. Mi is szenvedünk, de rengeteg fájdalmat is okozunk. Amikor elvesztettük a hidegvérünket valakivel szemben… amikor átgázoltunk valakin, hogy elérjük a célunkat… amikor nem figyeltünk a gyerekeinkre, mert túl fáradtak vagy túl elfoglaltak voltunk… amikor a munkatársunkról pletykálkodtunk… amikor egyszerűen csak csúnyán viselkedtünk valakivel. Rengeteg szenvedést okozunk.
Ezért, ha azt követeljük Istentől, hogy vessen véget a szenvedésnek a világban, valójában azt követeljük tőle, hogy nekünk is vessen véget.
Isten vár ezzel a nappal, amikor pontot tesz minden szenvedés végére, hogy legyen időnk rájönni, hogy mi is okai vagyunk a problémának, és kérhessük Őt, hogy mutassa meg, hogyan tudunk megmenekülni az ítéletétől.
Ez válasz lehet a kérdésünkre – de a Biblia ennél sokkal többet ajánl. Én nem ismerlek téged – de talán azért kattintottál erre a videóra, mert valami nagy megpróbáltatás van az életedben. Amikor én a múltban hasonlóval küzdöttem, amire még a válaszoknál is nagyobb szükségem volt, az a remény – tudnom kellett, hogy át fogok jutni ezen a problémán, és hogy van valami ezen a szenvedésen túl.
És az a csodálatos, hogy Isten tudja, min megyünk keresztül, amikor gyötrődünk – mert Ő maga is szenvedett. Isten Jézus személyében emberként jött a világra, aki szenvedett és kínhalált is halt a kereszten. Megígéri, hogy aki benne bízik, azzal vele marad, megnyugtatja és segíti Őt a szenvedésein keresztül.
De ennél még csodálatosabb az ígéret, hogy Isten egy nap véget vet minden szenvedésnek. Mindenkinek, aki szenvedést okozott, el kell számolnia Vele, mert eljön az igazság ideje. Megígérte, hogy egy tökéletes világot alkot, ahol nem lesz többé halál, gyász, könny vagy fájdalom, ezek a dolgok örökre megszűnnek. És Isten azt mondja, hogy mivel Jézus meghalt, ezért te, én, bárki kérhet bebocsátást ebbe a tökéletes világba. Senki elől nincs elzárva a lehetőség.
Amikor nehézségekkel kell szembenéznem, az a tudat, hogy Isten velem van, és hogy egy nap vele fogok élni ebben a tökéletes világában, reményt ad nekem, és így tudok kitartani.
Ez egy hatalmas és nagyon érzékeny kérdés, és csak egy kis időm volt erről beszélni. De ha felkeresünk egy gyülekezetet a környékünkön, ott találhatunk olyan embereket, akik segíteni tudnak, meghallgatnak, és válaszolnak további kérdéseinkre. A gyülekezetekbe is olyan emberek járnak, akik már szenvedtek a múltban és talán most is szenvednek. De ismerik Isten ígéreteit – hogy Ő nem hagyja el őket, és egy nap vele fognak élni egy olyan világban, ahol nincsen több szenvedés.
Bővebben
Nagyon örülünk, hogy többet szeretne megtudni a fenti kérdésről! Ez a rész igyekszik egy kicsit mélyebben megvizsgálni a témát, illetve szeretnénk további olvasnivalót ajánlani azoknak, akiket bővebben érdekel a kérdés.
Ha nincs Isten…
Érdemes azzal kezdeni, hogy megfordítjuk egy kicsit ezt a kérdést. Egyértelmű, hogy van szenvedés ezen a világon (még ha egyes keleti vallások azt is vallják, hogy ez nem valódi, az biztos, hogy annak érezzük, amikor benne vagyunk!). Képzeljük el egy pillanatra, hogy arra a döntésre jutunk, mivel van szenvedés a világon, Isten nem létezik.
Először is ez azt jelentené, hogy nincsen igazság. Az Biblia egyik írója, amikor elképzel egy Isten nélküli világot, ezt írja:
„A törvény helyén törvénytelenség van, az igazság helyén pedig gonoszság” (Prédikátor könyve 3,16)
Gyakran azok az emberek, akik a szenvedéseket okozzák, büntetlenül megússzák ebben az életben: talán sose kapják el őket, vagy öngyilkosok lesznek. Ha nincsen Isten, sosem kell szembesülniük a jogos ítélettel. A gonoszság győz.
Emellett ez azt is jelentené, hogy nincs jövő. Egy Isten nélküli világban „mindegyik egy helyre kerül, mindegyik porból lesz, és újból porrá lesz mindegyik” (Prédikátor 3,20). Jó esély van rá, hogy az élet csak nyomorúsággal van tele, és a halál a vége. Ha nincs szerencsénk, szegénységbe születünk, vagy erőszakos környezetbe. Egy Isten nélküli világban nincsen reménység sem.
Harmadszor ez azt is jelentené, hogy a szenvedés nem számít. Ha nincs Isten, mi mind csak állatok vagyunk, atomok véletlenszerűen összeállt tömege. Egy lelőtt gyermeknek nincsen nagyobb jelentősége, mint egy gazellának, amit oroszlán terít le, vagy mint egy letaposott növénynek. Az emberi életnek semmivel se lenne nagyobb értéke, mint bármi más életformának. A szenvedés csak akkor számítana, ha minket érne.
Viszont ha eddig elolvastuk ezt a részt, ez azt jelenti, hogy igenis gondot jelent nekünk a szenvedés. Ám az egész „a szenvedés rossz” megközelítésnek is csak akkor van értelme, ha Isten létezik. A szenvedés kérdése ugyanis csak akkor vet fel problémát, ha idegen behatoló a világban, az ember életében.
A szenvedés, mint betolakodó
A Biblia pontosan ezt mondja a szenvedésről: betolakodó. Amikor Isten megteremtette a világot, az „nagyon jó” volt (1Mózes 1,31): nem volt vele semmi baj, szenvedés sem volt. Az emberek nem arra lettek teremtve, hogy ismerjék a fájdalmat vagy a halált.
Akkor miért létezik most a szenvedés? A Biblia válasza az, hogy az embernek köszönhető, hogy bekerült a világba, és hogy minden egyes nap továbbra is szenvedést okozunk egymásnak a világban, még ennyi idő után is.
Az első emberek elutasították a csodálatos életet, amit kaptak: azt az életet, amiben élvezhették Isten csodálatos világát – az Ő tökéletes uralma alatt. Úgy döntöttek, hogy ők alkalmasabbak a világ feletti uralkodásra, ezért elutasították Istent. (erről az 1Mózes 3,1-7-ben olvashatunk)
Az egyik következménye ennek az volt, hogy a kapcsolatok fájdalmassá váltak (1Mózes 3,16), és a szenvedés az egész életet áthatotta. A teremtés, amit az emberek a feje tetejére állítottak, nem működött többé rendesen, ami nem túl nagy meglepetés (1Mózes 3,17-18). Maga a létezés is véges lett: a halál belépett a világba (1Mózes 3,19).
Ez az a világ, amiben most élünk. Még mindig gyönyörű, de sérült. Fantasztikus, de hibás. Nincs tökéletes kapcsolat, nincs élet fájdalom nélkül. Hogy olyan világban élünk, amiben valami nem működik rendesen, azt láthatjuk a földrengésekben, szökőárakban és egyéb katasztrófákban, illetve abban a komor statisztikában, hogy a halálozási arány minden ember esetében 100%.
A mi problémánk a szenvedés, de ha egy kicsit körülnézünk, meglátjuk, hogy egyben a mi hibánk is. A Biblia azt mondja, hogy még a természeti katasztrófák hátterében is az áll, hogy az emberiség elutasította Istent.
Nem sokat tehetünk a szenvedés ellen. Törvényeket alkothatunk, amik megkísérlik eltántorítani az embereket a szenvedés okozásától, vagy megpróbálhatjuk mérsékelni a hatásait, de nem vethetünk véget neki.
Ha Isten belép a képbe…
Ő viszont képes rá: azt ígéri, hogy egy nap eljön az a világ, amikor Isten „letöröl minden könnyet a[z emberek] szeméről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.” (Jelenések 21,4). Ez lenyűgöző jövő!
Ezt a jövőt az biztosítja, amit Isten Jézuson, az Ő Fián keresztül végzett el a kereszten. Ő hordozta el azt a büntetést, amit mi érdemeltünk volna azért, mert elutasítottuk Istent, fájdalmat okoztunk és tönkretettük az Ő világát. Ezt tette értünk, amikor a kereszten szenvedett, Istentől elszakítva, aki pedig addig örökkévaló szeretettel szerette őt. A Biblia egy költői része így írja le ezt: „Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg” (Ézsaiás 53,5).
Jézus halála lehetővé teszi bárki számára, aki felhagy Isten elleni lázadásával, és visszatér hozzá, hogy reménységgel várja az életet abban a tökéletes világban, ahol nem lesz fájdalom, szenvedés vagy halál. Jézus feltámadása bizonyítja, hogy az Ő halála valóban utat nyitott az embereknek ehhez a jövőhöz.
Tehát ha Isten nem létezik, akkor ez igazság és jövő nélküli világ, ahol nem kell foglalkoznunk a szenvedéssel (kivéve persze, ha velünk történik). De tapasztalataink nem arra mutatnak, hogy a világ ilyen lenne, és az biztos, hogy nem ilyen világot akarunk.
Ha viszont a Biblia Istene valóság, akkor lesz igazságszolgáltatás; a tökéletes jövő ígérete biztos és a szenvedés egy betolakodó, ami egy nap száműzve lesz.
Hogyan kezeljük akkor a szenvedést?
Amikor szenvedésről hallunk, mit javasol a Biblia, hogyan reagáljunk?
Amikor Jézus még a földön járt, összeomlott egy torony, és emberek tucatjait ölte meg. Mi volt Jézus válasza? „Ha meg nem tértek, mindnyájan ugyanúgy elvesztek” (Lukács 13,5b) A szenvedés létezése emlékeztet minket arra, hogy sem a világgal, se velünk nincs rendben minden, és hogy egy nap, így vagy úgy, de mind meg fogunk halni. Ezért oda kell fordulnunk ahhoz, aki tökéletes életet tud adni nekünk, amely a halálon is túlmutat – Jézus Krisztushoz, aki maga Isten.
Ahogy Dawn is mondta, ez egy érzelmektől egyáltalán nem mentes, nagyon nehéz téma. Reméljük, hogy volt az ő válaszában, vagy ebben a „Bővebben” részben valami, ami segítséget tudott nyújtani a szenvedés kérdésében. De talán még több gondolatunk és kérdésünk is van. Ebben az esetben ezt javasoljuk:
MENJÜNK EL egy helyi gyülekezetbe (a „sorozat a közelben” részben találunk néhámyat a weboldalon), ahol találkozhatunk olyan emberekkel, akikben meg lehet bízni, szívesen meghallgatnak minket, és próbálnak segíteni.
OLVASSUK EL:
Bush: … és Isten?… hogyan nézheti?… (Evangéliumi Kiadó)
C.S.Lewis: A fájdalom (Harmat Kiadó)
Philip Yancey: Csalódás Istenben (KIA)
MENJÜNK EL egy Kereszt-kérdések sorozatra, ahol bármilyen kérdést fel lehet tenni.