Nem bizonyította be már a tudomány, hogy a kereszténység téved?

Értékelhetjük-e a modern tudományt úgy, hogy közben keresztények vagyunk? Nem zárja-e ki az egyik a másikat? Talán meglepő, de nem kell, hogy teljes frontos háború legyen a tudomány és a kereszténység között.

Szükségünk van a tudományra – nagyon sok praktikus segítséget ad ahhoz, hogy jó legyen az életünk. A tudomány segít minket a helyes gondolkodásban és a világegyetem jobb megértésében.

Ahogy viszont én látom, a kereszténységre is szükségünk van ahhoz, hogy jó legyen az életünk. A kereszténység Krisztusról szól, aki az élet forrásának mondta magát. Ha pedig ez igaz, akkor fontos figyelnünk arra, amit az élettel kapcsolatban mond.

Szükségünk van a kereszténységre ahhoz is, hogy helyesen gondolkodjunk. Szükségünk van a Biblia útmutatására ahhoz, hogy megérthessük, mi a baj a világgal, és a mi a gond velünk.

Az a helyzet, hogy mindkettőre szükségünk van: megfelelő tudományos, és megfelelő keresztény gondolkodásra. A tudomány esetében fontos a nyitottság. Jövője attól függ, mennyire képes nyitottan végezni kutatásait – de ez mindig így van?

Például, ha eleve abból a feltételezésből indulok ki, hogy minden csak az evolúción alapszik, hogy a dolgok véletlenek sorozataként jöttek létre, akkor nem játszom cinkelt lapokkal? Nem lehet, hogy a kezdeti előfeltételezésem miatt nem veszem észre azokat az eredményeket, amik nem tetszenek annyira? A tudomány néha elég szemellenzős tud lenni.

És a kereszténységről is megfelelően kell gondolkodni. A kereszténység azon alapszik, amit a Biblia mond. De ez tényleg így van? Például, a Biblia ugyan beszél a létezésről, de nem mindig magyarázza el a „Mikor?” és „Hogyan?” jellegű kérdésekre a választ. Sokkal jobban érdekli a „Miért?” és az „Ebből akkor mi következik?”. Nem szabad többet mondanunk, mint amit a Biblia mond, és figyelembe kell venni, hogy a Biblia nem egy modern tudományos tankönyv. Vannak dolgok, amikről a Biblia egyszerűen nem beszél.

Amikor mind a keresztény, mind a tudományos gondolkodásmódunk jó, akkor kétszeresen nyerő helyzetben vagyunk. C.S. Lewis, oxfordi professzor és író, ezt így mondta: „A tudományban egy vershez írt jegyzeteket látunk; a kereszténységben a verset magát.”

Nyilván, nem fogunk mindent tudni – hogyan is tudnánk? Lesznek tudományos eredmények, amikről a Biblia többé-kevesebbé hallgat, és vannak dolgok az élettel kapcsolatban, amikre a tudomány nem igazán tud válaszolni. Jó helyen kapisgálunk, ha a tudománynak ilyen jellegű kérdéseket teszünk fel: „Mikor?” vagy „Hogyan?”, és jó helyen kapisgálunk, ha a Bibliát olvasva ilyeneket kérdezünk: „Ki rakta ezt az egészet össze, és miért?”

A tudománynak nem kell keresztény ellenesnek lennie, és a kereszténységnek sem kell tudomány ellenesnek lennie.

Nem korrekt olyan kérdéseket feltenni a tudománynak, amire egyszerűen nem tud felelni: „Van-e Isten?”, „Mi az élet értelme?” És nem tisztességes azt várni a Bibliától, hogy olyan dolgokra válaszoljon, amikről nem beszél – olyan kérdésekre, amiket legjobb a tudományra hagyni.

A tudomány és a kereszténység tehát megfér egymás mellett. Ezt tudva közelíthetjük meg Jézus Krisztust, aki körül a kereszténység forog, és kérdezhetjük meg Tőle: „Ő teremtette ezt az egészet?” és: „Meg tudja magyarázni az én életemet is?”

Nagyon örülünk, hogy többet szeretne megtudni a fenti kérdésről! Ez a rész igyekszik egy kicsit mélyebben megvizsgálni a témát, illetve szeretnénk további olvasnivalót ajánlani azoknak, akiket bővebben érdekel a kérdés.

Most megpróbáljuk röviden összefoglalni ezt az egész kereszténység – tudomány kérdést.

Válaszok.

Ahogy Gavin is mondta, a Biblia és a tudomány különböző kérdésekre keresik a választ. A tudomány a „Hogyan?” és „Mikor?” kérdéseket vizsgálja, míg a Biblia a „Miért?” és „Ki?” kérdéseket.

Olyan ez, mintha kapnánk egy tortát. A tudósok megvizsgálhatják, analizálhatják, kísérletezhetnek vele. Megmondhatják, milyen összetevőkből áll a torta, milyen a molekuláris felépítése, hogy milyen hőmérsékleten és mennyi ideig sütötték. Valószínűleg azt is meg tudják mondani, milyen hamar kell megenni, mielőtt megromlana.

De nem tudnak olyan vizsgálatot végezni, amiből kiderülhetne, ki sütötte a tortát, és miért? Hogy ezt megtudjuk, meg kellene találnunk, aki sütötte, és őt kellene megkérdeznünk. Például ha a kedves nagynénink sütötte, akkor elmondaná, hogy azért sütötte, hogy örüljünk neki, és megegyük. Egyedül ő mondhaná meg tehát, KI sütötte a tortát, és MIÉRT?

A Biblia ezt a feladatot akarja betölteni: a világegyetem teremtője elmondja benne, KI teremtette azt, és MIÉRT. A teremtés könyve, másként a Mózes 1. könyve így kezdődik: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet.” (1Mózes 1,1). Kicsit később ezt olvashatjuk: „Megteremtette Isten az embert a maga képmására” (1Mózes 1,27). Azért teremtett minket, hogy kapcsolatban legyünk Vele, élvezzük az életet az általa teremtett világon, és viseljünk arra gondot.

A Biblia alapvetően nem foglalkozik olyan, a tudományt érdeklő kérdésekkel, mint a „Hogyan?” vagy a „Mikor?”. Ha arra keresünk benne választ, hogyan teremtette Isten a világot, és pontosan mikor történt ez (ősrobbanás típusú kérdések), illetve ha azt kutatjuk a Bibliában, pontosan hogyan is hozta létre Isten az embert (evolúció típusú kérdések), csak felbosszantjuk magunkat.

Ez nem jelenti viszont, hogy a Biblia nem megbízható, vagy, hogy a kereszténység nem hiteles: pusztán annyit jelent, hogy a Biblia nem egy tudományos szakkönyv.

Hit.

Mindenki hisz olyan dolgokban, amiket nem tud tudományosan bebizonyítani. Nem tudjuk tudományosan bebizonyítani például, hogy valakit szeret a férje vagy a felesége (annak ellenére, hogy ő hisz benne!), és azt sem tudjuk tudományosan bizonyítani, hogy Isten létezik-e vagy nem: egy ateista abban hisz, hogy nincsen, egy keresztény pedig abban, hogy van. Isten létezése olyan dolog, amit a tudomány nem tud bizonyítani, de cáfolni sem.

Valójában az egész tudományos vizsgálódás azon a hiten alapul, hogy az univerzumban rend uralkodik. Más szavakkal, a tudomány csak akkor működik, ha abból a feltételezésből indulhatunk ki, hogy egy hasonló körülmények között végzett kisérletnek Angliában vagy Indiában ugyanaz lesz az eredménye, és holnap ugyanaz lesz ez az eredmény mint ma. A világegyetemet vizsgálva megfigyelhető, hogy rendezett, ugyanakkor bizonyítani nem tudjuk. Maga a tudomány is egy olyan hiten alapul tehát, amit kisérletekkel nem lehet bebizonyítani.

A lényeg: mindenki rendelkezik egyfajta hitrendszerrel, amit a tudomány se bizonyítani, se cáfolni nem tud. Egy ateista ugyanúgy rendelkezik vele, mint egy keresztény. Lehetséges, hogy létezik Isten, aki a munkáját általában olyan módon végzi, amit tudományos folyamatoknak nevezhetünk (azaz a Biblia Istene), vagy nincsen senki a tudományos folyamatok mögött. Tudományosan egyik sem bizonyítható.

Logikus, ha a hitünket igyekszünk bizonyítékokra alapozni (pl. valaki hisz abban, hogy a párja szereti, mert ezt mondja neki, és tetteivel bizonyítja is). A kérdés az, amikor Istenről van szó, vajon mire mutatnak a bizonyítékok?

Jézus

A Jézus Krisztus nevű férfi azt állította, hogy ő Isten, aki a világegyetemet teremtette és fenntartja nap mint nap. Hogy ő áll a mögött, amit ma tudománynak nevezünk, és ő írta az univerzum törvényeit.

Egy nap, amikor kint volt a tengeren, nagy viharba került a barátaival együtt, akik, noha tapasztalt tengerészek voltak, pánikba estek és a megfulladástól tartottak. Ekkor Jézus felállt, és ezt mondta: „Hallgass el, némulj meg! És elült a vihar, és nagy csendesség lett.” (Márk 4,39). Jézus uralkodott a természet erői felett pusztán a szava által, ahogy Mózes első könyvében Isten is a szavával hozta létre a világot.

A Biblia azt az óriási dolgot állítja tehát, hogy Jézus bizonyította: létezik Isten, aki mindent megteremtett, mégpedig azzal, hogy olyan dolgokat tett, amire csak Isten képes – például kezében tartotta az időjárást. Jézus a bizonyíték arra, hogy Isten létezik. És ez az oka annak, hogy a keresztények hisznek mindebben: hogy létezik Isten, aki megteremtette a világegyetemet, amiben rend uralkodik, megvizsgálható és megérthető, amiben a „tudomány” működik, és hogy Isten eljött a földre emberi formában, Jézusban.

Összefoglalva: a tudomány és a kereszténység más kérdésekre keresik a választ. Mindenki – ateisták és vallásosak is, rendelkeznek egyfajta hitrendszerrel, amit nem lehet tudományosan bizonyítani vagy cáfolni, és a keresztények Jézus Krisztus élete és tettei nyújtotta bizonyítékok miatt hisznek a teremtő Isten létezésében.

Erről a témáról még sokkal többet el lehetne mondani! Így ha még mindig kíváncsiak vagyunk, az alábbi opciók közül választhatunk:

OLVASSUK EL: H. Rohrbach: Természettudomány, világkép, hit (Evangéliumi Kiadó, Budapest), Werner Gitt: A csodálatos ember (Evangéliumi Kiadó, Budapest), Clark H. Pinnock: Elegendő ok (KIA, Budapest)

Menjünk el egy Kereszt-kérdések sorozatra, ami végigvezet minket Márk evangéliumán, és bármilyen kérdést fel lehet tenni.

Angolul tudóknak ajánljuk: www.bethinking.org/science-christianity