Nem lehet, hogy Jézus csak egy nagyszerű tanító volt?
Ez egy fontos kérdés, amivel nekem is meg kellett küzdenem. Ha Jézus csak egy történelmi személy, egy remek erkölcsi tanító, akkor amit mondott, annak nem kell feltétlenül hatással lennie az életemre. De ha ő Isten, akkor jobb, ha odafigyelek rá! Ezért a kérdés, hogy vajon csak egy magával ragadó történelmi tanító volt, vagy talán ennél sokkal több, életbevágó!
Nekem az tűnik korrektnek, ha meghallgatom Jézust, mit állít ő saját magáról. Hadd említsek meg egy esetet, amiről olvashatunk az evangéliumban (az életrajzban), amit Jézusról írt János. Jézus ezt mondta magáról „Én vagyok”, és az emberek, akik hallották, erre köveket ragadtak, és megpróbálták megkövezni őt! Miért? Mert az „Én vagyok” az Ószövetségben Istent jelentette, és akik hallották, megértették, hogy Jézus bizony Istennek tartja magát.
Ez az, amit Jézus állított magáról – nem azt, hogy egy nagyszerű tanító, hanem hogy ennél sokkal több.
De bárki mondhatja magáról, hogy ő Isten! Ám az a fantasztikus az egészben, hogy Jézus tettekkel be is bizonyította, amit állított! Nehéz Jézus életét látva csak annyit mondani, hogy csupán egy nagyszerű történelmi személy volt. A csodái egészen elképesztőek! Embereket gyógyított, visszahozta őket a halálból, a vizet borrá változtatta, még a vízen is járt!
A lényeg a következő: bármilyen nagyszerű ember is valaki, ha csupán remek erkölcsi tanító, nem állított volna olyan dolgokat magáról, mint Jézus, mert nem lett volna hatalma hozzá, hogy olyanokat tegyen, mint Jézus.
Mivel Jézus azt állítja, hogy ő Isten, ezért nem hihetjük azt, hogy csak egy nagy tanító.
Ha belegondolunk, mivel azt mondta magáról, hogy ő Isten, ezért Jézus vagy őrült volt – valaki, aki azt gondolta magáról, ő Isten, de valójában elmebeteg; vagy hazug volt– tehát olyan valaki, aki szándékosan becsapta az embereket; vagy az volt, akinek mondta magát – Isten. Más szóval, Jézus vagy őrült, vagy gonosz, vagy Isten.
Én azt mondanám, hogy a feltámadása – hogy szó szerint legyőzte a halált – napnál világosabb bizonyítéka állításának, miszerint ő Isten.
Ahogy mondtam, ez olyan dolog, amin én is sokat gondolkodtam; de miután elolvastam az evangéliumot, teljes mértékben meggyőződtem arról, hogy kicsoda Jézus. És ha ő Isten, akkor fontos, hogy elgondolkozzunk, ez mit jelent ránk és az életünkre nézve.
Bővebben
Nagyon örülünk, hogy többet szeretne megtudni a fenti kérdésről! Ez a rész igyekszik egy kicsit mélyebben megvizsgálni a témát, illetve szeretnénk további olvasnivalót ajánlani azoknak, akiket bővebben érdekel a kérdés.
Amit Jézus mondott.
Ahogy Kara is mondta, Jézus azt állította, hogy ő Isten. Önmagát így nevezte „ÉN VAGYOK” (János evangéliuma 8,58). Így nevezték a zsidók Istent. A hallgatósága így pontosan tudta, mit állít – mintha valaki ma azt mondaná, „Én vagyok az Egyesült Államok elnöke”. Mind értenénk, milyen merész állítás lenne ez.
Ez az állítás nem csak egy egyszeri elszólás volt nála. Egyszer például, amikor vallási vezetőkkel beszélt, Jézus ezt mondta: „Én és az Atya [Isten] egy vagyunk” (János 10,30). A hallgatók itt is tisztában voltak állításának súlyosságával. Köveket ragadtak, és meg akarták kövezni őt, ezt mondva „[Azért]kövezünk meg téged… mert te ember létedre Istenné teszed magad.” (János 10,33)
Jézus leszűkíti a választási lehetőségeinket. Ö vagy tényleg Isten, ahogy mondta, vagy nem. Nem lehet csak félig-meddig az, „egyfajta „istenség”: vagy az, vagy nem.
Isten volt akkor?
Ha mi lennénk Isten helyében, emberként a földön élve, hogyan bizonyítanánk be? Olyan dolgokat kellene tennünk ehhez, amire csak Isten képes.
Például, gyógyíthatatlan betegségeket kellene meggyógyítanunk pusztán egy érintéssel – amit Jézus meg is tett (bővebben: Márk 1,40-42. A lap alján a „Márk evangéliuma”-ra kattinva most azonnal megtehetjük).
Vagy halottakat kellene feltámasztanunk a halálból – amit Ő szintén megtett (Márk 5,35-42, Lukács 7,11-17).
Szembe kellene szállnunk a gonosszal, és le kellene győznünk – amit Jézus elvégzett (Márk 1,23-28).
Meg kellene mutatnunk, hogy uralkodunk a teremtett világ felett – amit Jézus bebizonyított, amikor szavával lecsendesített egy dühöngő vihart (Márk 4,35-41).
A legmeggyőzőbb az lenne, ha meg tudnánk előre mondani a saját halálunkat és abból való feltámadásunkat, egészen a pontos időpontokig, és utána ígéretünk szerint valóban feltámadni – ami pontosan az, amit Jézus megtett (Márk 8,31 és 16,1-8).
A kérdés, amit Jézus feltesz nekünk, valahányszor valami olyat tesz, amire csak Isten lehetne képes ugyanaz, amit Jézus barátai kérdeztek egymástól, amikor lecsendesítette a vihart a szavával: „Ki ez?”. Jézus válasza erre a kérdésre: „Én vagyok Isten”.
Ígéretek, ígéretek.
Talán még most is egy kicsit cinikusan állunk ehhez az egész Jézus = Isten kérdéshez. Van egy másik módja is annak, ahogy Isten segít nekünk meglátni, Jézus tényleg az, akinek mondta magát: Isten Fia, Isten, aki a földön járt.
Évezredekkel Jézus előtt, mielőtt egy názáreti ács fiaként megszületett volna, Isten már megígérte, hogy el fogja küldeni a Királyt, a Fiát a világba. Hírnökein, a „prófétákon” keresztül Isten azt üzente, hogy egy nap el fog jönni ez a Király. Még arra is utalást tett, hogy ez egy isteni erővel rendelkező uralkodó lesz – maga Isten.
Hatszáz évvel Jézus eljövetele előtt Isten üzenetet küldött, hogy ez a Király Betlehemben fog megszületni (Mikeás 5,1).
Hétszáz évvel Jézus születése előtt Isten megüzente, hogy különleges módon jön el népe közé: úgy, hogy egy szűz fogja megszülni (Ézsaiás 7,14).
Ugyanezen a prófétán keresztül Isten azt is elmondta, hogy ez a Király azt teszi, hogy a vakok látnak, a sánták járnak, a némák pedig beszélnek. (Ézsaiás 35,5-6)
Ezer évvel Jézus kereszthalála előtt Isten előre elmondta, hogy meg fog halni. Előre megmondta, már évszázadokkal a keresztre feszítés, mint kivégzési forma „feltalálása” előtt, hogy a Király egy nap ezt fogja mondani: „átlyukasztották kezemet, lábamat” (Zsoltárok 22,17b).
Elmondta, hogy az emberek gúnyolódni fognak a Királyon, ezt mondva: „Az Úrra bízta magát, mentse hát meg őt, szabadítsa meg, hiszen kedvelte!” (Zsoltárok 22,9)
Megjövendölte, hogy meg fognak osztozni a ruháin, és köpenyére sorsot vetnek (Zsoltárok 22,19)
Még tucatnyi ilyen ígéret van róla, néha egészen apró részletekbe menően arról, hogy mi fog történni, Jézus pedig valamennyit betöltötte.
Természetesen ezek közül a próféciák közül Jézus szülei is „biztosíthattak” volna párat (pl. hogy hol fog megszületni), vagy maga Jézus is megrendezhette volna (úgy téve, mintha „vakoknak” adná vissza a látását), de lehetetlen azt trükkökkel elérni, hogy kockán sorsolják ki valakinek a köpenyét az őrei, miközben felettük haldoklik a kereszten, vagy azt elérni, hogy egy szűz gyermeket szüljön!
Két lehetőségünk marad ezek után: Jézus vagy az, akinek mondta magát – Isten, aki a földön járt és betöltött több száz éves próféciákat – vagy minden véletlen. Lehetséges, hogy mindezek csak úgy megtörténtek ennek az embernek az életében…?
Van, aki kiszámolta ennek a valószínűségét. Olyan, mintha beborítanánk Texas állam felszínét egydollárosokkal 60 cm magasságban, és aztán megjelölnénk egy érmét, és megkérnénk egy bekötött szemű embert, hogy találja meg elsőre.
Megismerni Jézust.
Ahogy Kara is mondta, és ahogy elolvassuk az evangéliumokat Jézus életéről, egy csodálatos emberrel találkozunk. Egy olyan valakivel, aki azt állította, hogy ő Isten, és aki olyan dolgokat tett, amit egyedül Isten tud megtenni. Aki betöltötte az összes próféciát, amit Isten előre elmondott az Ő Fiáról, azaz az eljövendő Királyról. Ha meg akarjuk érteni, ki is volt Jézus valójában, a legjobb kiindulási pontunk, ha elolvassuk valamelyik evangéliumot. Márké a legrövidebb!
Szóval, ha tényleg szeretnénk végiggondolni, ki is pontosan Jézus:
OLVASSUK EL Márk evangéliumát (Megtehetjük most rögtön, erre a linkre kattintva)
OLVASSUK EL a Jézus Dosszié című könyvet Lee Strobeltől (Kiadta a Harmat Kiadó 2010-ben), ami bemutatja a Jézussal kapcsolatos bizonyítékokat, és felteszi mindazokat a kérdéseket, amiket az emberek vele kapcsolatban fel szoktak tenni. (Megrendelhető innen).
Angolul tudóknak ajánljuk: www.bethinking.org/bible-jesus